← Vissza a bloghoz

Repülési napló

Tardos: a hegy csak a miénk volt

Tardos ezúttal is megmutatta, miért szeretünk ide visszajárni: szép idő, remek társaság és egy hegy, amely szinte teljesen csak a miénk volt.

A szélirány ugyan nem volt tökéletes, ezért a nap nem a tankönyvi körülményekről szólt. A hangulaton azonban ez semmit sem változtatott. Nyugodtan készülődtünk, élveztük a tájat, és végül mindenki repült egy jót.

Különösen emlékezetes marad a nap annak a tandemutasnak, aki velünk élte át az első repülését. A magasból feltáruló táj és a szabadság élménye neki is lélegzetelállító volt – az ilyen pillanatok mindig eszünkbe juttatják, miért jó másokkal is megosztani a repülést.

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott – jó volt együtt birtokba venni a hegyet, repülni és megélni ezt a napot.

A lendület pedig visz tovább: ma Chobáncon találkozunk. Reméljük, minél többen ott lesztek!